Var�zslat. Torino tele van vele, �s legend�s, mert Piemont f�v�rosa k�t m�gikus h�romsz�g r�sze – a feh�rm�gia h�romsz�g�� (Lyonnal �s Pr�g�val) �s a fekete m�gia h�romsz�g�� (Londonnal �s San Francisco-val). De Torino var�zslatos volta nemcsak a m�toszokon �s legend�kon kereszt�l �rhat� le, hanem ugyan�gy a t�rt�nelm�n kereszt�l is. Az Augusta Tanurinorumot a r�maiak alap�tott�k k�t foly� – a P� �s a Dora – tal�lkoz�s�n�l, tisztelegve a m�gia t�rv�nye el�tt, mely megk�v�nja, hogy a v�rosnak n�gy kapuja legyen, melyek a n�gy f� ir�nyba n�znek. �s �gy tal�n Torino k�l�nleges atmoszf�r�ja, f�k�t a r�gi t�rt�nelmi k�zpont�, a v�ros �si alap�t�it�l sz�rmazik. Fruttero �s Lucentini mindig le�rt�k ezt az atmoszf�r�t a titkos k�nyveikben, �s Gustavo Rol-ra (Frederico Fellini megb�zott m�dium�ra) is bizony�ra ez volt hat�ssal. �s mik�zben nem kell elhinned minden t�rt�netet, sz�rakozhatsz, �tengedve magad a m�toszok, a legend�k �s a m�gia v�rosa cs�b�t� l�gk�r�nek.

Amikor Torino-t a var�zslaton kereszt�l n�zed, egy teljesen m�s v�rost fedezel fel: titokzatosat �s f�ldalattit. Ez a Torino val�j�ban a h�zak al� van rejtve, az alagutakba, melyek a f�ld alatt futnak, m�lyen a v�ros alatt. Menj�nk p�ld�ul a piazza Statuto-ra. Ez a piazza els� l�t�sra nem t�bb mint egy nagy �s kellemes nyitott ter�let a porta Susa-n�l. De ha �rdekel Torino m�gikus oldala, l�thatod, hogy ez a piazza a v�ros „fekete sz�ve”, �s a v�ros ezen ter�lete volt a r�mai korban a ’vallis occisorium’ vagy Holtak V�rosa (melynek neve a k�zeli v�rosr�sz nev�b�l, Valdocco-b�l ered). A r�gi vallis occisorium most a via Cibrario, a corso Principe Eugenio, a corso Franca �s a ter�let m�s egy�b utc�i alatt van eltemetve. A piazza Statuto is Torino akaszt�f�inak adott helyet, m�g a franci�k �t nem helyezt�k �ket egy helyre, melyet a piemontiak „il fondo della forca”-nak neveznek a corso Regina Margherita �s a via Cigna keresztez�d�s�n�l. �s ha k�zelebbr�l megn�zed a t�ren l�v� kertet, �szreveszel egy aknatet�t. Ez az akna egy rejt�lyes f�ldalatti vil�gba vezet: legt�bben azt mondan�k, hogy a szennyv�zcsatorna-rendszer k�zpontj�ba vezet, de n�h�nyan �ll�tj�k, hogy a Pokol Kapuj�hoz visz (nos, �gy sz�letik a legenda). Ha a piazza Statuto-t�l n�h�ny sz�z m�tert s�t�lsz elhagyva a corso Svizerra-t, a via Michele Lessona-ra �rkezel, ahol egykor a ’Domus Morozzo’ �llt. B�r ma m�r nyoma sincs, a Domus Morozzo volt minden id�k legh�resebb j�vend�mond�j�nak torino-i rezidenci�ja: Nostradamus�.

Azt�n ha visszat�rsz a piazza Statuto-hoz �s a bit�f�khoz, elmehetsz a k�zeli chiesa della Misericordia-ba (templom) a via Barbaroux-on. Itt adt�k fel az utols� kenetet a hal�lra�t�lt b�n�s�knek. 1720-ban a templom �p�t�je �s tulajdonosa a ’Misericordia’ testv�ris�g volt, �s ma is bizony�t�kokat k�n�l m�ltbeli funkci�j�ra. Az ide l�togat�k l�thatj�k a hal�lra�t�ltek list�j�t, a fekete csukly�kat, az utols� italhoz szolg�l� kis poharakat, a fesz�letet �s a csonth�zat egy m�rv�nylap alatt.

A ter�let furcsa oldala itt nem �r m�g v�get – a la chiesa di Santa Maria del Piazza-ban van egy festm�ny a Madonn�r�l, melyet Szent Luk�cs festett. Egyesek szerint ez bizony�tja, hogy a Madonna f�tyl�t egy k�zeli titkos helyen temett�k el. Azut�n ha a via Sant’Agostino fel� tartasz, v�gigs�t�lhatsz a r�vid via Bonelli-n, ahol egykor Torino h�h�ra �lt. Innen n�h�ny perc alatt eljuthatsz a piazza Solferino-ra, a v�ros egyik f�ter�re. A t�ren l�tod majd a la Fontana Angelica-t (sz�k�k�t), egy allegorikus �br�zol�st, mely a m�tosz szerint �br�zolja az �tj�r�t a V�gtelenbe.

Ugyanebben az ir�nyban n�h�ny m�terrel od�bb a sz�p piazzetta Corpus Domini-ra jutsz, amely otthont ad a la Chiesa del Corpus Domini-nek. Ezt a templomot az 1600-as �vekben �p�tett�k ’Torino Csod�i’ tal�l� pontj�n. 1453-ban egy tolvaj megpr�b�lta itt eladni a la chiesa di Exillis-b�l, Val di Susa-b�l lopott kegyt�rgyakat. Hirtelen egy ragyog� szentostya emelkedett ki a tolvaj zs�kj�b�l, �s fell�gatva lebegett a leveg�ben. Csak a h�v�k �s Ludovico di Romagnano p�sp�k im�i hozt�k vissza ism�t a szentosty�t a f�ldre.

A piazzetta Corpus Domini-t�l n�h�ny m�sodpercre van a v�ros k�zpontja: a piazza Castello. A piazza Castello nem csup�n a v�ros sz�ve, de a v�ros m�gikus sz�ve is, legal�bbis Torino feh�rm�gi�ja szempontj�b�l. A rejt�lyt meger�s�ti, hogy Torino pozit�v energi�inak k�zpontja a k�zeli Palazzo Reale-n van, a piazzetta Reale �s a kertek k�z�tt, pont, ahol a Fontana di Tritoni (sz�k�k�t) van.

�s ha m�g mindez nem lenne el�g, nem messze els�t�lhatsz a D�mhoz, a Szent Lepel otthon�hoz, mely a kereszt�nys�g pozit�v �zenet�nek szimb�luma. De a gonosz titkon mindig figyel – n�h�nyan hiszik, hogy a Palazzo kapuja, Castor �s Polluce lovas szobr�val keretezve, val�j�ban egy k�sz�b, mely elv�lasztja a szentek v�ros�t az �rd�g�k v�ros�t�l.

Torino v�rosk�zpontja m�g t�bb felfedezend� titkot tartogat sz�modra. P�ld�ul a Museo Egizio-ban (Egyiptomi M�zeum) mindig van valami m�gikus (minthogy p�ld�ul nemr�g az �js�gok buzg�an n�h�ny m�zeuml�togat� tanul� �rtatlan betegs�g�t �tok k�vetkezm�ny�nek tulajdon�tott�k).

Valamint a Palazzo Madama a f�ldalatti Grotte Alchemice-n (Alk�mia Barlangjai) foglal helyet, ahol a Savoy H�z „tud�sai” feltehet�en a Var�zsl�k K�v�nek megtal�l�s�n dolgoztak. Innen menj a via Po-ra, �s tarts a foly� fel�. El�sz�r �tm�sz a foly�n �s a piazza Vittorio-n, �s el�red a piemonti miszticizmus egyik szimb�lum�t: a la chiesa della Gran Madre di Dio-t. N�h�ny legenda kering arr�l, hogy a Szent Gr�l a templom al� van temetve, m�g m�sok szerint a templom el�tti szobrok egyike abba az ir�nyba mutat, ahol a Szent Gr�lt eltemett�k (sajnos a szobrot lerombolt�k).